Fokhagymás-citromos elixír méregtelenítéshez, fogyáshoz 1 l kiszerelés

Ezt a kombinált elixírt a német természetgyógyászat már nagyon régóta használják, de nem kell annyira messzire menni mert nagyanyáink is ismerték. A fokhagymát az érelmeszesedés kezelésére használják, de számtalan élettani hatása ismert.

Az elixír receptje saját kísérlet eredménye, az első rottyanásig főzöm így teljesen csíra mentes, ózonnal fertőtlenített befőttes üvegben küldöm, mert műanyagban tárolni még rövid ideig sem szabad. Ha megkaptad minél hamarabb tedd hűtőbe és végig tartsd ott.

Tudományos kutatások valóban alátámasztották, hogy a fokhagyma képes csökkenteni a koleszterin szintet a vérben. Ugyanakkor ősidők óta használják a fokhagymát fertőzésekben, megfázásos, hűléses kórképekben. A fokhagymával kombinált citrom erősíti az immunrendszert és lúgosítja a szervezetet, C-vitamin tartalmának köszönhetően megköti a szabadgyököket. A citromrostok pedig növelik a máj enzimkészletét. Ragyogó eredményeket lehet vele elérni fogyókúra alatt, emésztési zavarok esetében, alvási nehézségeknél, indokolatlan fáradékonyság, ingerlékenység esetén és a vérnyomás beállításánál. Elviekben bármely gyógyszerrel vagy gyógyhatású készítménnyel együtt fogyasztható (fél órás idő különbséggel), de mindenképpen kérdezd meg kezelőorvosodat is.

Mikor használd:

·         méregtelenítésre

·         vérnyomáscsökkentésre

·         emésztési zavarokra

·         fogyókúrához

·         narancsbőr ellen

·         fáradékonyság ellen

·         ingerlékenység ellen

·         a jó alvásért

Hogyan használd:

Három havonta igyál meg 1 litert, napi 2x1 kupicával reggel és este, itt a pálinkás kupicára gondoltam. :)

Reggel éhgyomorra kell fogyasztani, este pedig közvetlenül lefekvés előtt, ez legyen az utolsó ami a gyomrodba kerül. A reggeli fogyasztás után minimum 30 percig semmi mást ne vegyél magadhoz. Hatását így tudja maradéktalanul kifejteni.

Ellenjavallata nincsen, normál menetben munkanapon is fogyasztható, a citrom elveszi a fokhagyma jellegzetes illatát és az az előnye is megvan hogy pórusaidból sem áradozik ki ez az illat.

Itt rendelheted meg a méregetlenítő csomagot: http://kerekpardiszkont.unas.hu/spd/423140/Fokhagymascitromos-elixir-meregteleniteshez-fogyas

Zöld lé kúra - A gyógyító emberi üzemanyag.

Folyékony napfény.

Érdekes módon ehhez sokkal több sztár csatlakozott, mint annak idején a Dukán kúrához!

Többek közt Colin Farrell, Jennifer Garner, Salma Hayek, Cindy Crawford, Reese Witherspoon, Charlize Theron, Fergie, Nicole Richie, Jennifer Garner, Anne Hathaway, Gwyneth Paltrow, Jessica Alba.

Már akkor hatásos ha naponta egyetlen pohár zölditalt fogyasztunk! Ha fogyókúraként használjuk akkor  a 15-60 napos lehetőségek vannak, melyet megelőz 5-10 napos előkészítés. Előkészítés: zöldségekkel, gyümölcsökkel és salátákkal (nőknek magvak is). Ha ez kimarad, a harmadik-negyedik-ötödik nap egy kínszenvedés. A zöld lé kúra után szintén fokozatosság, tehát két napon át diók, magvak, zöldségek és gyümölcsök javasoltak. Csak ezután érdemes visszatérni a normál táplálkozásra.

A 15 napos fogyókúrában csak a középső öt napon kell kizárólag a zöld levet fogyasztani. Az első öt nap zöldség-gyümölcsös felkészítés, az utolsó öt nap pedig zöldség-gyümölcs és zöld lé. A középső öt napon naponta 6-7 részletben két óránként igyunk belőle.

A diétát a zöld lé kúra után vagy mellett tanácsos úgy irányítani, hogy a napi élelemfogyasztás fele gyümölcsökből, zöldségekből, babfélékből, lencséből és teljes őrlésű lisztes dolgokból álljon. Kiegészíthető a zöld hüvelyesekkel, hallal, heti egyszer vörös hússal.

Folyékony napfény.

A magas klorofill tartalmú növények friss préslevei, a zöld levek hatóanyagaik révén az egész szervezet működését pozitívan befolyásolják. Lebontják a káros anyagokat, intenzíven méregtelenítenek, aminek köszönhetően javítják a test állapotát.

A klorofill tartalmú lékúrák fő előnye, hogy a szervezeted öngyógyító folyamatait aktiválják. A klorofill a növények zöld színanyaga, aminek segítségével a Nap fényenergiájából és szervetlen vegyületekből képesek saját testük szerves anyagait felépíteni.

Minden fűféléből jó hatásfokkal tudsz zöld lét nyerni, például árpa, lucerna, aromás fűszernövények, spenót, sóska stb. Leggyakrabban a fiatal búzanövények leveléből készült termékekkel találkozhatsz. A fűlevek kombinálhatók gyógyteákkal is. A lucerna például kitűnő kamillateával. A búzafű lét bio tönkölybúzából készítheted, amelyet 15-20 cm-es magasságnál kell levágnod. Ha túlnő, akkor elsárgul és nincs jó minőségű lé tartalma. A zöld levek fogyasztása leghatékonyabb koncentráltan, de hígíthatod uborka-, vagy zeller lével is.

Segíti a májat és az emésztést

A klorofill segíti és regenerálja a májat, melynek az emésztésben is jelentős szerepe van amellett, hogy a szervezet fő méregtelenítő szerve. A máj akár 70-85 százalékban is károsodhat úgy, hogy annak tüneteit még nem érzékeled. A klorofillos levekben számos olyan hatóanyag van, ami az emésztés és anyagcsere folyamatában igen hasznos. A choline feladata mérsékelni a zsírlerakódást, a kálium serkentően hat a folyamatra, míg a magnézium szintén a zsír lerakódását csökkent,i a magnézium-szulfát pedig a fertőzéses folyamatokban játszik jótékony szerepet.

A klorofillos levek aktív összetevői tisztítják a vért, és semlegesítik a sejtekben tárolt méreganyagokat. Szervezeted az életműködéshez számos enzimet termel, de e folyamatokat kívülről bevitt természetes anyagokkal is erősítheted. A zöld levek az enzimek mellett bioflavonoidokat is tartalmaznak, melyek segítik a vér és a szövetek tisztulását. Képesek semlegesíteni a legkülönfélébb méreganyagokat: a kadmiumot, a nikotint a higanyt. Ezeket sókká alakítják, és így sokkal könnyebben ürülnek ki a szervezetből.

Hogyan hat?

A zöld lé fogyasztását egy evőkanálnyi mennyiséggel lehet kezdened, majd az adag fokozatos emelésével eljutsz az 1-1,5 deciliterig, ami a maximális adag és elsősorban betegség esetén ajánlott. Fogyasztása után 2-3 nappal erősebb szagú, zavaros lesz a vizeleted. A széklet hígabb lesz, de nem kell hasmenéstől tartani. A sejtekben és a sejt közötti állományban lerakódott méreganyagok a véráramba kerülnek, és folyamatosan ürülnek a vizelettel, a széklettel és a bőrön keresztül izzadás formájában. A méregtelenítési tünetek alatt egyesek nehezen viselik a búzafűié szagát, melynek oka a véráramba került méreganyagok. A szervezet folyamatos tisztulásával megszűnik ez a kellemetlen érzés.

Ha az első 2-3 hét erős méregtelenítésen sikerül túljutod, akkor már csak a pozitív hatások észlelhetők: a súlyfelesleg folyamatos leadása, normális széklet, életerő, kisebb fáradékonyság, nagyobb munkabírás, betegségekkel szemben nagyobb lesz az ellenállásod. A zöld levek akkor is hatnak, ha nem változtatsz az étrendeden. Azonban segíthető és gyorsítható a méregtelenítési folyamat, ha a kúra alatt csökkented, vagy elhagyod az állati fehérjék fogyasztását.

A búzafű lé és társai olyan állapotba hozza a szervezeted, hogy az gyógyulni tudjon akár több betegségből is. A kipréselt lé nem tartható el, nem tárolható még hűtőszekrényben sem sokáig, mert magas enzim-, és fehérje tartalma miatt az alkotórészek gyorsan elbomlanak. Csak frissen és éhgyomorra fogyaszd. Bevételét követően fél óra múlva már lehet tiszta vizet inni, egy óra múlva enni is lehet, természetesen célszerű a reggeli órákban a gyümölcslé, vagy a gyümölcs fogyasztása. A búzafűlé darálásakor visszamaradt száraz rostok még átmoshatok desztillált vízzel, ami azután elfogyasztható szomjoltóként. A zöld levek felhasználása belsőleg és külsőleg is lehetséges. Kenheted az arcbőrre pakolásként fél órára. Kötőhártya gyulladás esetén a szemedbe cseppentheted. Felhasználhatod allergiánál szájon át szedve, de egyes terapeuták beöntésként és irrigáló szerként is használják.

Hogyan használd?

Egy csomag búzafű 30 dkg, amiből 20 evőkanálnyi lé préselhető ki. Ez egyheti adag. Kismamák, szoptatós anyák is fogyaszthatják. Gyerekeknek 2 éves kortól ajánlott 1 kávéskanállal. A búzafű hűtőszekrényben egy hétig eláll. Naponta egyszer egy maroknyit lehet kipréselni, hogy a szükséges lé rendelkezésre álljon. A préseléshez lehet elektromos búzafűpréseket kapni. Ezek azért hasznos eszközök, mert a zöld növényi részekből sokkal nehezebben és kevesebb levet lehet kihozni, mint a lédús gyümölcsökből, ezért ez kézi erővel szinte lehetetlen.

A kúra erősen méregtelenítő hatású, aki sok méreganyagot halmozott fel, számíthat mellékhatásokra (fejfájás, rossz közérzet) az első napokban, főként, ha nem készül fel rá kellőképpen. A búzafű előállítható otthon, vagy megvásárolható bioboltokban. A kész lé ára 10 000 forint körül van, ami 30 darab 12 grammos adagot jelent.

A diétáról bővebben itt lehet olvasni:
ZUNSHIKO Zöld lé kúra

Az alaplé (immunrendszert erősítő zöld lé) fő összetevői:

-          1 uborka

-          6 kelkáposzta levél, spenótlevél

-          4 zellerszár

-          fél citrom

-          2 zöld alma

-          1 gyömbérgyökér

Ezen felül azt raksz bele, ami jólesik, sőt, az sem tragédia, ha egyik-másik összetevő kimarad belőle, a lényeg, hogy délelőtt gyümölcsösebb, délután zöldségesebb keverékeket igyál. Mandarin, narancs, banán, cékla, sárgarépa, hogy csak a télen, vagyis pillanatnyilag is megfizethető alapanyagok közül említsek néhányat. Ha sportolsz (ami ajánlott) a sportolás tájékán gyümölcsösebb keveréket fogyassz! Átállás idején olajos magvak (mandula, dió, pisztácia), rostos tápanyagok (bab, borsó, lencse, gyümölcsök, zöldségek) fogyasztása javasolt.

Mire kell odafigyelni a zöld lé elkészítésénél?

-          Ne maradjanak benne rostok, mivel ez nem pürédiéta. Ha benne maradnak a rostok, a komplex emberi szerkezet a pürét ételként kezeli, és másként áll az emésztéséhez. Amennyiben azonban rost nélküli italt észlel, máris könnyebben, szinte akadálytalanul felszívódnak az értékes tápanyagok.

-          Több zöldség és zöld levél legyen benne, mint gyümölcs.

Javasolt mennyiség:

-          Napi 6 lé, gyümölcsösen kezdve. Ahogy halad a nap, legyen a lé egyre zöldségesebb.

-          Hallgass a testedre. Ha többet kíván, igyál többet. Ha kevesebbet akar, fogyassz kevesebbet.

-          Sportolás esetén több gyümölcsöt kell préselni a lébe: tehát citromokat, narancsokat, ananászt, satöbbi. Legyen benne energizáló, cukrosabb gyümölcs is. Maga a zöld zöldséges lé ugyanis nemcsak a zsírokat bonja 70 százalékban, hanem 30 százalékban az izmot is. Ezért kell a gyümölcsösebb lé a sportolóknak.

Az ember teste, illetve a részecskéi jól laknak a zöld lével. Mivel a zöld lé annyira ellátja a sejteket a szükséges tápanyagokkal, a test nem vágyik többé a hizlaló ételekre. A zöld lé kúra az elvonási tünetek miatt szinte fájdalmas az első három napban. Az eredmény az ötödik naptól látszik. Sokan megijednek ettől. Pedig jobban végiggondolva attól ijedhetnének meg, milyen anyagot helyeztek a testükbe több évtizeden át. A lé kúra akkor igazán hatásos, ha a szivárvány minden színét belerakjuk a turmixba: tehát zöldeket, sárgákat, pirosakat, lilákat, kékeket.

Léböjt kúra, Léböjt receptek:

http://testunk.e-goes.com/dieta/lebojt-kura/lebojt-receptek/

http://eletkert.wordpress.com/2012/07/31/almas-zold-le-delelottre/

Forrás:

http://magyarforras.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1189501

http://holisztikus.blogspot.hu/2013/02/kiprobalas-alatt-zold-le-kura.html

http://www.rebootwithjoe.com/

http://www.rebootwithjoe.com/author/joe-cross/

http://www.youtube.com/watch?v=jaD6y8_orlk

http://testunkegeszsegunk.blog.hu/2013/01/09/meregtelenito_gyogyito_es_karcsusito_lebojt_kura

http://fatsicknearlydead.com

Rádiófrekvenciás és mikrohullámú besugárzásunk

A láthatatlan veszély szemléltetése

Egyre erősebb a rádiófrekvenciás és a mikrohullámú sugárzás a Földön. A láthatatalan veszélyről fogalmat alkothatunk a Svájci Környezet-, Erdő- és Tájvédelmi Ügynökség (Swiss Agency for the Environment, Forests and Landscape, SAEFL) Electrosmog in the environment című kiadványában található grafikonok és táblázatok alapján.

Mobiltelefonok és adótornyaik

"Adótorony mobilanten-nákkal (felül) és pont-pont közötti mikrohullámú összeköttetést biztosító antennákkal (korongok). Ez utóbbiak kapcsolják össze a bázisállomásokat a központokkal."

A bekapcsolt mobiltelefonok és az adótornyok mikrohullámú sugárzással bombázzák a környezetüket. Mikrohullámnak nevezzük az 1 m - 1 mm hullámhosszú, 300 MHz - 300 GHz frekvenciájú elektromágneses sugárzást, amelyről a második világháború óta ismert, hogy káros az egészségre. A sugárzás láthatatlan, hatása azonban meglátszik az embereken: hajhullás, fáradt és kialvatlan arcok, ideges emberek, agresszív gyermekek, viselkedési zavarok, korai öregedés, és az utóbbi egy-két évtizedben elszaporodó rengeteg, egymástól látszólag független betegség, lásd FREIBURGI FELHÍVÁS.

Sugárzás egy mobiltelefon bázisállomás környékén

Az adótornyokkal kapcsolatban hangoztatott egyik hazugság az, hogy az antennáktól a sugárzás csak az antennákra merőlegesen, oldalirányban, enyhén kiszélesedő sávban terjed. Ez az elmélet. A gyakorlat azonban az, hogy a fő sugárnyalábon kívül alsó, felső és oldalsó "sziromszerű" sugárnyalábok is vannak, amelyek hatással lehetnek az ott lakókra.

"Sugárzás egy bázisállomás-antenna közelében, melynek egyenértékű sugárzási telje-sítménye 1000 watt a 900 Mhz-es sávban (GSM900). Az antenna egy 20 méteres tornyon található, és enyhén lefele döntött. A folytonos vonalak jelentését a lenti színskála jelzi."

"A fenti antenna sugárzási karakterisztikája közelről."

"Az elektromos térerő színskálája volt per méterben (V/m).

A bázisállomások közelében a sugárzás erőssége több tényezőtől függ:

"- Az egyenértékű sugárzási teljesítménytől (Equivalent radiated power, ERP)¹: minél nagyobb egy berendezés sugárzási teljesítménye, annál erősebb a sugárzás a környezetében. - Az antenna térbeli sugárzási karakterisztikájától: a bázisállomások antennái nem sugároznak egyformán minden irányba. A sugárzás - fényszóróhoz hasonlóan - fokuszáltan terjed a kívánt irányba. Ezen a kúpon kívül is van sugárzás, de lényegesen gyengébb. A fő sugárnyalábon kívül oldalsó sugárnyalábok is vannak. - Az antennától mért távolságtól: a távolság kétszeresénél felére csökken az elektromos térerő, és ez főleg a fő sugárnyalábra érvényes. A földön bonyolultabb a helyzet. Az antenna közvetlen környezetében a sugárzás főként az oldalnyalábokból származik. Azok hatókörén kívül a térerősség fokozatosan nő a távolsággal, mivel távolabb már a fő nyaláb van túlsúlyban. A fenti példánál az antennától 90 méterre éri el a csúcsértéket, majd fokozatosan csökken. - Falak és tetők okozta gyengülés: az épületek falai és tetői csillapítják a kívülről jövő sugárzást. Ez azokra az épületre is vonatkozik, amelyekre antennákat szereltek. Ha egy betontetőn nincsenek tetőablakok, akkor jól leárnyékolja a sugárzást. Cserép- és fa tetőkön, illetve bevonat nélküli normál ablakokon könnyedén áthatol a sugárzás."

1. Egyenértékű sugárzási teljesítmény (ERP) wattban: "Az ERP lényegesen nagyobb, mint az adóteljesítmény: egy tipikus bázisállomás-antenna esetében körülbelül 30-szor. Az ERP figyelembe veszi, hogy az antenna nem sugároz egyenletesen minden irányba, hanem egy szektorra fokuszál. A adóteljesítménnyel ellentétben az ERP a fő sugárkúpon belüli állapotot írja le. Ez egy reflektorral szemléltethető, melynek irányított fénye sokkal világosabb, mint egy megegyező teljesítményű izzólámpáé. A példában az ERP annak a teljesítménynek felelne meg, amelyre szükség lenne, hogy az izzólámpa ugyanúgy világítson, mint a reflektor sugárnyalábja."

A mobiltelefonok és a bázisállomások sugárzásainak összehasonlítása

"A fej besugárzásának modellje mobilhasználat esetén, 0,61 W/kg-os fajlagosan elnyelt teljesítmény (SAR) mellett. A legnagyobb a besugárzás a fehér/sárga zónában a külső rétegekben. Befelé haladva csökken a sugárzás. A fekete részen 100.000-szer kisebb, mint a külső rétegekben. (Az eredeti kép forrása: IT'IS Foundation, Federal Institute of Technology, Zürich)"

"A mobiltelefonok adóteljesítménye sokkal kisebb, mint az antennáké, de telefonálás közben egy mobiltelefon sokkal erősebben besugározza a felhasználót, mint a legerősebb bázisállomás. Ennek az az oka, hogy a mobiltelefont az emberek nagyon közel tartják a fejükhöz, miközben nem mennek néhány méternél közelebb egy bázisállomás antennáihoz. A bázisállomástól való távolság miatt az egész testet azonos erősségű sugárzás éri, míg mobilhasználat közben a készülék elsősorban a fejet sugározza be. Egy bázisállomás ráadásul állandóan sugároz, míg egy mobiltelefon csak telefonálás közben. Ha nem használják, egy bekapcsolt, készenléti állapotban levő mobiltelefon veszi a legközelebbi bázisállomás jeleit, de csak néhány percenként küld egy-egy rövid jelet, hogy jelentse tartózkodási helyét."

Bázisállomás	Mobiltelefon
Erősebb adó	Gyengébb adó
Távol az emberektől	Nagyon közel a fejhez
Az egész test egyenletes besugárzása	A fej besugárzása
Alacsony elnyelt teljesítmény	Magas elnyelt teljesítmény a fej tájékán
Állandóan sugároz	Csak a hívások alatt sugároz
A sugárzott jel bonyolult formájú (a GSM-re vonatkozik)	A sugárzás 217 Hz frekvenciával pulzál (a GSM-re vonatkozik)

Műsorszórás

A Bantinger-hegyi adóállomás a berni kantonban Svájcban. A torony alsó részére szerelt irányított antennák kötik össze az állomást más adókkal. A torony tetején levő antennák szolgálnak a tévé- és a rádióműsorok szórására.

A műsorszóró adóállomások a rádió- és tévéműsorokat közvetítik. Általában magas helyeken, pl. dombok vagy hegyek tetején találhatók.

"Városokon kívül általában a műsorszóró adóállomások okozzák a nagyfrekvenciás sugárzás legnagyobb részét. De a sűrűn lakott területeken gyakran a bázisállomások sugárzása van túlsúlyban."

Megnevezés	Hullámhossz	Frekvencia
Hosszúhullám (LW)	1 - 10 km	30 - 300 kHz
Középhullám (MW)	100 - 1000 m	300 kHz - 3 MHz
Rövidhullám (SW)	10 - 100 m	3 - 30 MHz
Ultrarövid hullám (VHF)	1 - 10 m	30 - 300 MHz
Mikrohullám	1 mm - 1	300 MHz - 300 GHz

Pont-pont közötti mikrohullámú összeköttetések

"Pont-pont közötti mikrohullámú összeköttetés sugárzásának ábrázolása. A folytonos vonalak jelentését a lenti színskála jelzi." "Az elektromos térerő színskálája volt per méterben (V/m)."

" Ezek az irányított antennák a svájci Jakobshorn hegyen (Grisons kanton) a mobil bázisállomásokat kötik össze a központokkal viszonylag rövid távolságon belül."

"A pont-pont közötti mikrohullámú összeköttetések a telefonbeszélgetések, adatok, rádió- és tévéműsorok vezeték nélküli továbbítására szolgálnak két olyan pont között, amelyek közvetlenül rálátnak egymásra. A kábelen történő adatátvitelt támogatják és egészítik ki. Nehéz terepen könnyebb a felszerelésük és gazdaságosabb a működtetésük, mint a kábelrendszereké. Pont-pont közötti összeköttetések esetén az adó és a fogadó helyen is egy-egy parabolaantenna van."

"Svájcban országos lefedettségű pont-pont közötti mikrohullámú hálózat van. Az adó- és a vevőantannák távolsága kb. 50 - 70 km, a sugárzás frekvenciája 4 - 13 gigahertz (GHz). A parabolaantennák átmérője elérheti a több métert, és általában dombtetőkön levő magas tornyokra szerelik. Az országos hálózaton kívül egyre gyakrabban használnak pont-pont közötti mikrohullámú összeköttetéseket rövidebb távolságokon. Ezek a mobiltelefonok bázisállomásait kötik össze a kapcsolóközpontokkal. Néhány száz métertől néhány kilométerig terjedő távolságok esetén 18 - 38 GHz-es frekvenciákat használnak. Az ilyen antennák átmérője kisebb: néhány deciméter."

"A jel kezdeti erős fokuszálása ellenére a sugárzás némileg kiszélesedik a vevőantenna felé vezető úton. Ez azt jelenti, hogy a célbavett parabolaantennánál jelentősen nagyobb területet fed le. Minél távolabb van a két állomás, annál nagyobb a lefedett terület. A fő sugárnyalábon kívül a parabolaantennák gyengébb oldalsó sugárnyalábokat is kibocsátanak, amelyek az antenna melletti és alatti területet is besugározhatják."

Rádióamatőrök

"Az amatőr rádióantennák nagyon eltérő formájúak lehetnek. A képen egy Yagi-tetőantenna látható."

"Svájcban megközelítőleg 5000 rádióamatőr van, a világon több mint egymillió. A berendezéseket legtöbbször magánházakban szerelik fel, de kocsiról, hajóról vagy repülőről is lehet üzemeltetni amatőr rádiót. Számos frekvencia áll a rádióamatőrök rendelkezésére a hosszúhullámtól a mikrohullámig. A szükséges antennákat gyakran a háztetőkre vagy a ház közelében szerelik fel. Mivel a barkácsolás és a kísérletezés fontos eleme ennek a hobbinak, számos különböző antenna létezik. Alacsony frekvenciáknál általában rögzített vezeték-antennákat használnak, rövidhullám esetén sokszor függőleges és irányított antennákat, míg ultrarövid- (VHF) és mikrohullámok esetén az irányított antennák, a függőleges antennák és a parabolaantennák a megszokottak.

A mobil kommunikációval és a műsorszórással ellentétben az amatőr rádiók nem működnek állandóan, ezért nem is sugároznak állandóan. Amatőr rádióadók esetén a megengedett legnagyobb adóteljesítmény 1000 watt, de a gyakorlatban a legtöbb rendszer teljesítménye kisebb, mint 100 watt. Az antennákat gyakran lakóterületeken szerelik fel, ezért közel vannak más lakóépületekhez. Emiatt az amatőr rádióberendezések okozhatják a nagyfrekvenciás sugárterhelés fő részét a közvetlen környezetükben, amikor működnek."

Vezeték nélküli készülékek az épületekben

"Nemcsak a mobil adótornyok, a műsorszóró adóállomások és más kinti vezeték nélküli rendszerek bocsátanak ki nagyfrekvenciás sugárzást. Egyre több vezeték nélküli készüléket használnak az emberek az épületeken belül is, pl. vezeték nélküli számítógépes hálózatokat (WLAN), vezeték nélküli telefonokat és babaőrzőket. Ezek közül némelyek a mobiltelefonokhoz hasonló frekvenciákkal, mások nagyobb frekvenciákkal működnek. Az adóteljesítményük viszonylag kicsi, de mivel épületeken belül használják őket, sokszor közel vannak a lakók gyakori tartózkodási helyeihez. Legtöbbjük pulzáló sugárzást bocsát ki, és a pulzálás nagyon eltérő lehet."

Vezeték nélküli telefonok

A legtöbb vezeték nélküli telefon a DECT (Digital Enhanced Cordless Telecommunications) szabványra épül, és 1900 MHz körüli mikrohullámmal működik. A régebbi DECT telefonok állandóan sugároznak, az új, alacsony sugárzásúak csak beszélgetés közben, illetve ha a mobil rész nincs rátéve az adóra.

Vezeték nélküli számítógépes hálózatok - WLAN

"A WLAN (Wireless Local Area Network) technológia a számítógépek kábelek nélküli összekapcsolására szolgál. Adatokat is lehet így továbbítani nyomtatók, szkennerek, kivetítők és más perifériák felé... Nyilvános helyeken a WLAN-t használják szélessávú vezeték nélküli internetezéshez, pl. vasútállomásokon, repülőtereken, vendéglőkben, egyetemeken stb. Egy ilyen 'hot spot' hozzáférési pontnál a laptop wifi kártyája összeköttetést teremt egy adó- és vevőállomással, az pedig egy szerveren keresztül kapcsolódik az internetre.... Vezeték nélküli internethozzáférés otthon is megvalósítható. Ilyenkor a WLAN bázisállomás a telefon- vagy tévékábelen keresztül csatlakozik a hálózatra. Cégekenél is rákapcsolódhatnak ilymódon a számítógépek és az internetre és az intranetre."

Adóteljesítmény

"Svájcban a WLAN-ok a 2,4 GHz vagy az 5,2 - 5,7 GHz frekvenciatartományban működnek, a megfelelő szabványok szerint. A hozzáférési pontok nemcsak adatátvitel közben sugároznak, hanem standby módban is. Az alapjel 10 - 100 hertzen (Hz) pulzál. Adatátvitel közben a hozzáférési pont és a számítógép kártyája nagyobb frekvenciás - egészen 250 Hz-ig - pulzáló jeleket sugároz, a vezeték nélküli kapcsolat minőségétől és a résztvevő adóállomásoktól függően. 100 mW, 200 mW vagy 1 W max. csúcsérték mellett a WLAN adóteljesítménye gyakran nagyobb, mint a DECT telefonoké."

Bluetooth

A "bluetooth" egy szabvány, vezeték nélküli adatátvitelre rövid távolságokon, pl. egy számítógép és egy nyomtató, vagy egy mobiltelefon és egy fejhallgató között. A sugárzás frekvenciája 2,4 GHZ körüli, a sugárzott jel 1600 Hz-en pulzál.

Babaőrzők
"A babaőrzők a csecsemők és a kisgyermekek akusztikai ellenőrzését szolgáló készülékek. A mikrofon által felvett hangokat az adó közvetíti a vevőnek, amely hangszórón keresztül lejátsza a felvételt. A két készüléket kábelen, a házban levő villamos vezetékeken, vagy vezeték nélküli technológiával lehet összekapcsolni. A vezeték nélküli babaőrzők 27,8 vagy 40,7 MHz frekvenciával működnek. Egyes típusok állandóan közvetítenek, ezért folyamatosan sugároznak, míg más típusok csak akkor, ha hangot ad ki a gyermek. Az elektroszmog lecsökkenthető, ha a készülék kiválasztásánál figyelembe vesszük a következőket:
- A villamos vezetékeken keresztül közvetítő babaőrzők nem hoznak létre jelentős elektroszmogot.
- A vezeték nélküli készülékek közül azok okozzák a legkisebb sugárterhelést, amelyek csak hangkibocsátás esetén közvetítenek.
- Típustól függetlenül a vezeték nélküli készülékeket legalább 1,5 - 2 méter távolságra kell elhelyezni a gyermektől."

Már a második világháború idején jelezték egyes radartechnikusok, hogy "hallják" a radarok mikrohullámú jeleit. A jelenséget először az amerikai Allan H. Frey vizsgálta meg alaposabban. Eredményeit 1962-ben hozta nyilvánosságra. Kísérleteiben "zümmögés, kattogás, sípolás vagy kopogás" észleléséről számoltak be egészséges és süket emberek egy nagyon kis teljesítményű radar közelében, a berendezéstől több száz méterre is. A sugárzás paramétereitől és a modulációtól függően különböző hangokat hallottak. Bárhogy változtatták helyüket a radar keltette elektromágneses térben, mindig úgy érezték, mintha a hang forrása a fejükben vagy közvetlenül a fejük mögött lett volna.

Freyt követően mások is tanulmányozni kezdték a jelenséget, és hasonló következtetésekre jutottak. Mára elfogadott ténnyé vált, hogy az emberek képesek hallani a pulzáló rádióhullámokat, ha azok frekvenciája 216 MHz és 10 GHz között van, és az impulzusok energiája megfelelően nagy. A jelenséget egyesek termoelasztikus kiterjedéssel magyarázzák. Eszerint az agyszövetek elnyelik a rádiófrekvenciás impulzusok energiáját, hőmérsékletük hirtelen kissé megemelkedik (0,000005°C is elég) és kitágulnak, ami hallható hangokat hoz létre, melyeket a csontok közvetítenek. Más elmélet szerint a belső fülben sok apró piezoelektromos kristály van, és azokra hat a rádióhullámok elektromos tere.

A rádióhullámok keltette hangok ellen a füldugók nem használnak, mivel a zavaró külső zajok lecsökkentése miatt a hangok még inkább hallhatóvá válnak.

Nagyon erős rádióimpulzusok görcsös rángatózást és öntudatlan állapotot idézhetnek elő. Ez patkányokon végzett kísérletek során derült ki, majdnem 30 évvel ezelőtt, a mobiltelefonok bevezetése előtt. Patkányokat besugaraztak egyetlen erős, 915 MHz-es mikrohullámú impulzussal, mire a patkányok agyának hőmérséklete 8°C-kal megemelkedett. Ez kb. egy percig tartó rohamokhoz vezetett, amelyeket 4-5 perces öntudatlan állapot követett. A patkányok agyának hőmérséklete 5 perc múlva tért vissza a normális szintre. A boncolás kimutatta, hogy az agyuk egy hónappal a besugárzás után is meg volt duzzadva.

Kísérletek történtek mikrohullámú hangátvitelre is, állítólag sikeresen. Megfelelően modulált mikrohullámmal sugaraztak be személyeket, akik érthető szavakat hallottak.

Az elektromágneses spektrum

Egy vezetőben folyó váltóáram és az általa keltett mágneses mező kölcsönhatása elektromágneses sugárzáshoz vezet. Az elektromágneses sugárzás hullám formájában terjed, fénysebességgel. Jellemzője a hullámhossz - a hullámok közötti távolság méterben - és a frekvencia - a másodpercenkénti hullámok száma, amit hertzben (Hz) mérünk. A frekvencia és a hullámhossz között összefüggés áll fenn: szorzatuk egyenlő a fénysebességgel, amely megközelítóleg 3▪10⁸ m⁄s. Minél nagyobb tehát egy elektromágneses sugárzás frekvenciája, annál rövidebb a hullámhossza és fordítva. Az összefüggés alapján kiszámítható, hogy egy adott frekvenciájú sugárzásnak mekkora a hullámhossza. Pl. egy 900 MHz-en működő mobiltelefon 33 cm-es hullámokat bocsát ki. Mikrohullámnak az 1 mm - 1 m hullámhosszú sugárzásokat nevezzük, melyek frekvenciája 300 megahertz (MHz) és 300 gigahertz (GHz) között van. A fény is elektromágneses sugárzás, hullámhossza 380 és 780 nanométer között van. Az elektromágneses sugárzások elrendezhetők a frekvencia (hullámhossz, energia) szerint, ezt nevezzük elektromágneses spektrumnak.

Az elektromágneses spektrum az osztrák Általános Baleset-biztosítási Intézet (Allgemeine Unfallversicherungsanstalt) Elektromagnetische Felder című kiadványában

Stromnetz = Villamoshálózat; Diebstahlsicherung = Lopásvédelem; U-Boot-Sender = Tengeralattjáró-adó; Induktionsöfen = Indukciós kemence; Rundfunk = Rádió; CB-Funk = CB-rádió; ISM-Anlagen = ISM-berendezés; Fernsehen = Televízió; Mikrowellenherde = Mikrohullámú sütők; Satelitenfunk = Műholdas műsorszórás; Radar = Radar; Laser = Lézer; Solarien = Szolárium; Röntgen = Röntgen

Niederfrequenz = Kisfrekvencia; Hochfrequenz = Nagyfrekvencia; Mikrowellen = Mikrohullám; Infrarot = Infravörös; sichtbar = látható (fény); UV ionisierende Strahlung = Ultraibolya ionizáló sugárzás

Frekvenciatartományok, hullámhosszok és technikai alkalmazású elektromágneses mezők

Az elektromágneses spektrum a Svájci Környezet-, Erdő- és Tájvédelmi Ügynökség (Swiss Agency for the Environment, Forests and Landscape, SAEFL) Electrosmog in the environment című kiadványában

Non-ionising radiation = Nem ionizáló sugárzás; Ionising radiation = Ionizáló sugárzás

Low-frequency fields = Kisfrekvenciás mezők; High-frequency fields = Nagyfrekvenciás mezők

Frequency = Frekvencia; Wavelength = Hullámhossz; Infrared = Infravörös; Visible light = Látható fény; Ultraviolet radiation = Ultraibolya sugárzás

Railway lines = Vasútvonalak; Electricity supply and use = Villamoshálózat és -fogyasztás; Broadcasting = Műsorszórás; Mobile telephony = Mobil hálózatok; Microwave oven = Mikrohullámú sütő, WLAN = WLAN; Point-to-point microwave links = Pont-pont közötti mikrohullámú összeköttetés; X-ray = Röntgensugár

Részlet a kiadványból:

"A diagram bemutatja az egész elektromágneses spektrumot. Az elektromágneses sugárzás lehet természetes vagy mesterséges. Az utóbbi közé tartoznak a nagyfeszültségű távvezetékek által keltett elektromos és mágneses mezők, a mobiltelefon bázisállomások és a rádióadók sugárzása, a röntgensugárzás. Fizikai értelemben ezeket a sugárzásokat a frekvenciájuk különbözteti meg, azaz a másodpercenkénti rezgések száma. A frekvenciától függően különböző sugárzási jellemzőik vannak, és különbözőképpen hatnak az emberekre.

A frekvenciaspektrum felosztása

Az elektromágneses sugárzás frekvenciaspektruma két fő sugártípusra osztható fel: ionizáló és nem ionizáló sugárzásra. A nem ionizáló sugárzáson belül megkülönböztetjük a kis- és nagyfrekvenciás sugárzást, az infravörös sugárzást, a látható fényt és az ultraibolya sugárzást. A mesterségesen létrehozott kis- és nagyfrekvenciás sugárzást 'elektroszmog'-nak is nevezik.

Kisfrekvenciás mezők

A kisfrekvenciás tartományba tartoznak a vasúti vonalvezetékek, a nagyfeszültségű távvezetékek és az elektromos háztartási készülékek keltette elektromos és mágneses mezők. Mivel a vasúti áramellátás frekvenciája 16,7 rezgés másodpercenként (Svájcban), az általa keltett mezők frekvenciája is 16,7 hertz (Hz). Összehasonlításképpen, a villamosenergia-közellátás frekvenciája 50 Hz.

Nagyfrekvenciás sugárzás

Akkor beszélünk nagyfrekvenciás sugárzásról, ha a rezgések száma eléri vagy meghaladja a 30.000-et másodpercenként. Ebben az esetben az elektromos és mágneses mezők összekapcsolódnak és hullám formájában terjednek. Ezt használják fel az információ vezeték nélküli továbbítására. Példák: rádió és televízió adó- és vevőkészülékek, mobil telefontechnika, pont-pont közötti mikrohullámú összeköttetések és radarok. Ezek a berendezések néhány száz kilohertz frekvenciától - középhullámú rádióadók esetén - több milliárd hertzig (gigahertzig) - pont-pont közötti összeköttetésnél - működnek, míg a hősugárzásnak (infravörös) és a látható fénynek még nagyobb a frekvenciája. Bár ezeket nem nevezik 'elektroszmognak', a nem ionizáló sugárzások közé tartoznak.

Ionizáló sugárzás

Az ionizáló sugárzásba való átmenet az ultraibolya sugárzástartományban történik. Ionizáló sugárzások közé tartozik a röntgen és a gammasugárzás. A nem ionizáló sugárzással ellentétben az ionizáló sugárzás energiája elég nagy ahhoz, hogy közvetlenül megváltoztassa az élő organizmusok alapvető alkotóelemeit (atomokat és molekulákat)."

Read more: http://tudatifrekvencia.hupont.hu/33/radiofrekvencias-es-mikrohllamu-besugarzasunk#ixzz2gsrFPCUc